A Magyar Polgári Védelmi Szövetség, a Magyar Polgári Védelmi Tudományos Egyesület és a Magyar Környezetvédelmi Egyesület 2016. november 21-én ünnepi ülést tartott a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, a MPVSZ székhelyén (Budapest XIII. Zsinór u. 8-12.).
A tudomány ünnepe keretében megrendezett tanácskozáson jelen voltak, a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség elnöke, több megyei Szövetség elnöke és az Egyesület tagjai, a BM OKF Tudományos Tanácsa elnökének képviselője, a Védelmi Információs Központ kuratóriumának tagjai, a NKE KVI egyetemi oktatói, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület elnöke és további képviselői.
A résztvevőket Dr. Muhoray Árpád nyá. pv. vőrgy köszöntötte. Megnyitójában a tábornok úr emlékeztetett arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 13 éve minden év novemberében megrendezi országos programsorozatát, melyhez csatlakozott a Magyar Polgári Védelmi Tudományos Egyesület. A rendezvény hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződött, amely közös szempontként érvényesül a rendezvény témaválasztásaiban és előadásaiban. A 2016. évi rendezvénysorozat mottója Oknyomozó tudomány, amely arra utal, hogy a tudományos kutatások alapja, a jelenségek okainak felderítése. Szemléletváltást hirdet emellett a tudományos kutatásokban: egyre több globális szintű tudományos kérdés merül fel (pl. a klímaváltozás, a népvándorlás ok-okozata.) Felhívta a figyelmet a tudományok magyar nyelven való művelésére, valamint a mindennapokban használt szaknyelvi kifejezések közérthetőségének alapvető követelményeire. Továbbiakban hangsúlyozta, a katasztrófavédelem szerepe az utóbbi években megnőtt, ez jól tükröződik mindennapjainkon is – a szervezet tevékenységével nap mint nap találkozhatnak az állampolgárok. Ahhoz, hogy a katasztrófavédelem tagjai megalapozott tudással és rutinnal tudják végezni felelősségteljes munkájukat, elengedhetetlen a jelen tudományos eredményeinek összegzése, a múlt kutatása, valamint az arról való értekezések és eszmecserék – a tudomány így a mindennapokat szolgáljak. Ezek után köszöntötte és felkérte Prof. Dr. Petrányi Győző Széchenyi-díjas akadémikust, MKvE elnökét előadásának megtartására.
Prof. Dr. Petrányi Győző elismerésének adott hangot, a rendezvény ilyen szakmai összetételben történő megrendezéséhez. A tudomány szerepe a környezetvédelemben c. előadásában a klímaváltozás globális méretű következményeire, s a globális felmelegedés veszélyeire hívta fel a figyelmet. Továbbá rámutatott, a globális felmelegedés hatásai többé nem puszta hipotézisek, immár vitathatatlan és ijesztő mértékűek. A klímaváltozást az ember tevékenysége gyorsította be, de mérsékelheti, viszont ehhez sürgős és határozott lépésekre van szükség. Szólt az üvegházhatás jelentőségéről. Elmondta, minél nagyobb a légkörben az üvegházhatást okozó gázok mennyisége, annál kritikusabb helyzet alakul ki, gyorsul a Föld felmelegedésének üteme. Az utóbbi évtizedekben a légkör összetétele megváltozott. Oxigéntartalma csökkent, széndioxid tartalma jelentősen növekedett, gyorsult a felmelegedés. Emelkedett a légkörben a gépjárművek és az ipari üzemek által kibocsátott egyéb káros anyagok, például a nitrogén és a kén oxidjainak mennyisége is. Az ipari településeken, városokban sok porszennyeződés kerül a levegőbe, ami lerakódik a növényekre, és gátolja anyagcseréjüket. A globális felmelegedés hatására a trópusi- és mediterrán égövek határának észak felé történő eltolódásával új rovarok, növényi kórokozók, baktériumok, vírusok jelennek meg. Ezek mind az emberekre, mind az állatokra súlyos megbetegedések elterjedését idézik elő. A szélsőséges időjárás következtében nagy területeket érintő szárazságok és a demográfiai adatok a világ népességének átrendeződését, vándorlását és a társadalmakat érintő feszültségeket idézhet elő. Az előadáson elhangzottakat táblázatokkal, diagramokkal, statisztikai adatokkal támasztotta alá.
Csatai István nyá. pv. alez. a Magyar Tudományos Egyesület (MPVTE) elnöke tájékoztatta a jelenlévőket a Tudományos Egyesület általános és tudományos tevékenységéről. Elmondta, hogy az Egyesület céljait és feladatait szoros összhangban végzi a Magyar Polgári Védelmi Szövetség Alapszabályában megfogalmazott célokkal és feladatokkal, a Szövetség számára biztosít tudományos háttérmunkát, szükség esetén, szakértői teendőket lát el. Az Egyesület legfőbb tudományos tevékenységi területe a katasztrófavédelmi szakma, ezen belül a polgári védelmi szakma tudományos igényű támogatása, valamint a kutatás, és a hagyományőrzés. Elmondta, az Egyesület legfontosabb feladatának tekinti, hogy ne csak művelje a tudományokat, de az eredményeket közvetítse is, a társadalom felé. Kiemelte, hogy segítséget kívánnak nyújtani a mindennapi döntéseket befolyásoló témák több irányú megközelítéséhez. Egyesület sajátos működési területe a polgári védelem, katasztrófavédelemnek a civil társadalommal (kiemelve önkormányzatokat, lakosságot, s ezen belül a tanuló ifjúságot) kialakított és fenntartott kapcsolatrendszer és hatékony együttműködés.
Ezek után Dr. habil. Endrődi István tű. ezredes, az MPVSZ elnöke kitért a NKE Katasztrófavédelmi Intézetében folyó katasztrófavédelmi képzés fontosságára, a doktori iskolában folyó tudományos munkára, a fenyegető tényezők tudományos alapú számbavételének szükségességére. Kötetlen beszélgetést folytatott a hallgatókkal a tudomány szerepéről. A vízügyi tudomány kérdésében hozzászólt Dr. Varga Miklós ex-környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, aki felhívta a figyelmet a Föld vízkincsének fontosságára, annak mennyiség-minőségi megőrzése szükségességére, amit a klímaváltozás veszélyeztet. Különösen veszélyeztetett helyzetben van a Föld ivóvíz, édesvíz készlete. Dr. Ráth Tamás ny. ezredes, a Védelmi Információs Központ Alapítvány kuratóriumi tagja a tudomány vívmányaival, a fogyasztói társadalom termékeivel való környezeti terhelésről beszélt. Kántor Sámuel a Magyar Környezetvédelmi Egyesület alelnöke hasznosnak tartotta az MKvE társadalmi kapcsolatainak ez irányú bővítését. A tudományos ülés gyakorlati oldalához kapcsolódóan felhívta a figyelmet arra, hogy célszerű, megoldandó feladat lehetne a szénmonoxid mérgezések megelőzése terén, ha a kéményseprők eddig alkalmazott lakáshűtési technológiáját felváltaná a kor szintjének megfelelő tudományos megalapozottságra épülő új technológia. Vélhetően az ezen a területen tevékenykedő tudományos műhely, kutató intézet hasznos megoldandó tennivalót találhat magának.
Dr. habil. Endrődi István tű. ezredes összegzésében mint házigazda, nagyon hasznosnak minősítette a közös emlékülést, utalt a környezetvédelem, katasztrófavédelem, polgári védelem közös vonásaira. Az ülést Dr. Muhoray Árpád levezető elnök, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács tagja zárta be.
