Alapszabály

A MAGYAR KÖRNYEZETVÉDELMI  EGYESÜLET  ALAPSZABÁLYA

PREAMBULUM

A Magyar Környezetvédelmi Egyesület az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény); a Polgári Törvénykönyvről (PTK) szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései figyelembevételével foglalta alapszabályát egységes szerkezetbe.
Az egyesület a környezet védelméért felelősséget érző, azért tenni akaró jeles tudósok, művészek, neves közéleti személyiségek és állampolgárok kezdeményezésére alakult meg 1988. április 22-én, független, alulról építkező társadalmi szervezetként.
Az egyesület célja, hogy a környezet- és természetvédelemre vonatkozó jogszabályok, előírások megtartásával és megtartatásával hazánk jobb környezeti állapotának elérése érdekében segítse a környezeti kultúra fejlesztését, a környezet és klímatudatosság társadalmi bázisának kiszélesítését.
Az egyesület nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, nem állít sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

I. Egyesület neve: Magyar Környezetvédelmi Egyesület

angolul: Hungarian Association for Environmental
németül: Ungarische Gesellschaft für Umweltschutz
Nevének rövidítése: MKvE
Székhelye: 1146 Budapest, Thököly út. 58-60.
Levelezési címe: 1387 Budapest, Pf.: 42
E-mail címe: mkve88@freemail.hu
Működési területe: Magyarország
Hatóköre: működési területével egyező
Egyesület bélyegzője: körbélyegző, körbe írva Magyar Környezetvédelmi Egyesület , a kör közepén átlósan írva, Budapest.
Az egyesület jogi személy.

II. A Magyar Környezetvédelmi Egyesület (a továbbiakban egyesület) célja:

1.§ Hazánk jobb környezeti állapotának elérése érdekében segíti a környezeti kultúra terjesztését, fejlesztését, a környezet, természet, az energiatakarékosság és a klímatudatosság társadalmi bázisának kiszélesítését.

2. § Az egyesület feladatai:

– támogatja tagjai környezetvédelmi tevékenységét, közreműködik a környezetvédelmi oktatás-képzés-kutatásban, segíti annak kiteljesedését,
– társadalmi szinten képviseli a lakosság érdekeit a környezet- természet- és klímavédelem területén. Ezen feladatától vezérelve felkérésre többek között a nyilvánosságra hozott kormányzati, önkormányzati terveket, törekvéseket, intézkedéseket, jogszabályokat- tervezeteket véleményezi, támogat környezetvédelmi akciókat, állásfoglalásokat, nyilatkozatot ad ki, illetve juttat el az illetékesekhez.
– szakmailag segíti az önkormányzatok környezetvédelmi munkáját,
– segíti a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták terjesztését,
– segíti a fenntartható életmód értékeinek és eszközeinek széleskörű terjesztését,
– elősegíti az energiatakarékosság, a klímatudatosság terjedését és a megújuló erőforrások nagyobb arányú felhasználását,
– korszerűsíti a környezeti tanácsadók módszertani kultúráját,
– a fiatalok egyéni és közösségi kompetenciáinak fejlesztése, a szabadidő hasznos eltöltési lehetőségeinek bővítése,
– támogatja a határon túli magyar nyelven tanító pedagógusok, szervezeteik, iskoláik környezeti nevelési munkáját,
– fontos feladatának tekinti a kis- és középvállalkozások környezetvédelmi problémái megoldásának segítését,
– nemzetközi kapcsolatokat épít ki, és tart fenn.

3. § Az egyesület által nyújtott szolgáltatásokból, tevékenységének eredményéből az
egyesületi tagokon kívül mások is részesülhetnek.

III. Az egyesület tagsága, pártoló tagsága, tiszteletbeli tagsága

1.§ A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

(1) Az egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.
Az egyesület rendes tagja lehet minden nagykorú természetes személy. Az egyesület rendes tagja lehet még az a hazai civil, gazdasági és minden olyan egyéb szervezet, intézmény, amely az egyesület céljait elfogadja, működését támogatja és jogi személyiséggel bír.

(2) Az egyesület pártoló tagjai lehetnek azon belföldi vagy külföldi szervezetek és magánszemélyek, akik a rendes tagsággal járó kötelezettséget nem vállalják, de valamilyen módon készek támogatni az egyesületi célok megvalósulását.
A pártoló tag az egyesület vezető szerveibe nem választható, a döntéshozatalban tanácskozási joggal vehet részt. Az egyesület alapszabályát köteles betartani, továbbá a közgyűlés és az elnökség határozatait végrehajtani.

(3) Tiszteletbeli tagnak választhatók a közgyűlés által azok a természetes személyek, akik az egyesületnek különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek. A tiszteletbeli tag az egyesület testületi ülésein és a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt. Kötelessége az alapszabály betartása.

(4) A tagsági viszony írásbeli belépési szándéknyilatkozattal, valamint a tagdíj befizetésével jön létre. A tagfelvételről az elnökség dönt, döntése ellen a közgyűléshez lehet jogorvoslatért fordulni.

2. § A tagsági viszony megszűnése

(1) A tagsági viszony a lemondás írásbeli bejelentésével, felmodással, kizárással és törléssel szűnik meg. A lemondást az elnöknek kell írásban bejelenteni.
(2) Kizárásról a közgyűlés dönt. Abban az esetben alkalmazható, ha a tag tagsági kötelezettségeit két naptári éven keresztül nem teljesíti vagy tevékenysége nyilvánvalóan sérti az Egyesület érdekeit. A kizárásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a tagot mulasztásra vagy az Egyesületet sértő tevékenysége megszüntetésére az elnökség előzetesen írásban figyelmeztette, felhívta, de a tag a felhívásban előírt határidőn belül mulasztását nem pótolja. A kizárási javaslatot az elnökség terjeszti a közgyűlés elé, a határozatról a tagot írásban értesíteni kell.

(3) A tagsági viszony felmondását az elnökség eszközli abban az esetben, ha a tag, pártoló, illetve tiszteletbeli tag az egyesület jó hírét rendszeresen rontja. Tagsági viszony felmondása ellen a közgyűléshez lehet jogorvoslatért fordulni.
(4) A törlés akkor alkalmazható, ha a magánszemély tag meghalt, illetve a jogi személy tag megszűnt. E tények hitelt érdemlő megállapítása, valamint a törlés végrehajtása az elnökség feladata, amelyről beszámol a közgyűlésnek.

IV. Az egyesületi tagok és pártoló és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei

1. § (1) Az egyesület rendes tagja jogosult az egyesület céljai és feladatkörébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni, a közgyűléseken a döntésekben szavazati joggal részt venni.
Valamennyi egyesületi tisztségre megválasztható törvényben meghatározott feltételek fennállta esetén.
(2) A rendes tag jogosult az egyesület szolgáltatásait igényelni, az eszközeit használni, és rendezvényein részt venni.
(3) A pártoló és tiszteletbeli tagok jogosultak az egyesület által biztosított tanácsadást igénybe venni és a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, napirendre javaslatot tenni.

2. § (1) A rendes tagok kötelesek az alapszabályban meghatározott tagdíjat az esedékessége időpontjáig megfizetni.

3. § A rendes tagok kötelesek az egyesületi célokat támogatni, a közgyűlés és az elnökség határozatait végrehajtani. Tisztségbe történő megválasztásuk esetén azt legjobb képességeik szerint ellátni.

4. § Az egyesületi tagokról az egyesület nyilvántartást vezet.

V. Az egyesület szervezete

1. § Az egyesület szervei: a közgyűlés, az elnökség.
A közgyűlés lehet tisztújító, rendes és rendkívüli közgyűlés

2. § A közgyűlés

(1) A közgyűlés az egyesület legfőbb vezető szerve. Összehívásáról az egyesület elnöke gondoskodik. A rendes közgyűlést évente 1 alkalommal össze kell hívni.

(2) A rendkívüli közgyűlést az elnökség 60 napon belül köteles összehívni a jogszabályban meghatározott esetekben. (Ha a bíróság elrendeli, továbbá akkor is, ha a tagok 1/3-a a cél megjelölésével, írásban kérik.)

(3) A tisztújító közgyűlést 4 éveként össze kell hívni.

(4) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvezetőt és a 2 hitelesítőt a közgyűlés még a napirendi pontok elfogadása előtt meg kell, hogy válassza.

3. § (1) A közgyűlés dönt az egyesületet érintő minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály és az alapszabály a hatáskörébe utal. A rendes közgyűlést az egyesület elnöke hívja össze és vezeti. A tisztújító közgyűlés levezető elnököt választ. A levezető elnök megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a szavazás módjáról, a napirendi pontokra, a jelölő és számláló bizottság tagjaira.
a) Javaslattételre bármely tag is jogosult. A jelölő bizottság a javaslatát az egyesület tagjai véleményének ismeretében teszi meg.
b) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított három napon belül a tagok az elnökségtől írásban a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Amennyiben a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában (Ptk. 3:75. §)

2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megalkotása, elfogadása, módosítása;
b) az elnökség, az elnök, az alelnökök, az ellenőrző bizottság megválasztása, illetve visszahívása. A tisztségviselőt csak akkor lehet visszahívni, ha azt a tagság több mint fele az ok megjelölésével írásban kezdeményezi és az új elnökségi tagot is megjelölik. A két kérdésről egyszerre kell határozni.;
c) az egyesület éves beszámolójának, az éves mérlegének, költségvetésének elfogadása;
d) a tagdíj mértékének meghatározása;
e) a tag kizárása;
f) választási szabályzat megalkotása;
g) az egyesület szétválásának, összeolvadásának vagy feloszlásának a kimondása ? megvalósította célját, vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg (Ptk. 3:84.§ a) pontja), illetve, ha határozott időre jött létre és a meghatározott idő eltelt (Ptk. 3:48 (1) bekezdés a) pontja);
h) a gazdasági társaság, intézmény vagy alapítvány létrehozása, megszüntetése;
i) a következő évi program és költségvetés elfogadása;
j) elbírálja az elnökség tagfelvételi kérelmét elutasító döntés elleni jogorvoslati kérelmet;
k) meghatározza az elnökség létszámát;

3) A tisztségviselő akkor hívható vissza, ha olyan magatartást tanúsít, amely
nem egyeztethető össze az egyesületben betöltött vállalt funkciójával, az
sérti az egyesület érdekeit és ezzel méltatlanná válik. Vissza lehet hívni,
ha egymást követő két testületi ülésen előzetes kimentés nélkül nem vesz
részt.

(4.) A közgyűlésre a meghívót a hely, az időpont és a javasolt napirend megjelölésével 15 nappal előbb, írásban – e-mailben ? meg kell küldeni. A napirend a közgyűlésen kiegészíthető, módosítható, azt a közgyűlés nyílt, többségi szavazással fogadja el.

(5.) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele (50%+1fő) jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott új közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ugyanazon a napon – változatlan napirend mellett – egy órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt, és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a meghívó tartalmazza.

(6.) A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslat elvetettnek tekintendő. Kivételek a (8) pontban foglalt tárgykörök.

(7.) Titkos szavazás szükséges az elnök, az elnökség tagjai, valamint az ellenőrző bizottság megválasztása esetén, valamint, ha az alapszabály így rendelkezik, vagy ha a közgyűlés szótöbbséggel így határoz.

(8) A közgyűlés 2/3-nak szavazata szükséges a V. 2. pont a, b, c, f, g, h. és V. 3. pontjaiban meghatározott eljárásaiban.

4. § Az elnökség

(1) Az elnökséget az elnök, az alelnökök, és a főtitkár alkotják. Létszáma 5 fő.

(2) Az elnökség két közgyűlés között az egyesület vezető szerve. A közgyűlés kizárólagos hatáskörének kivételével az egyesület egészét érintő bármely kérdésben intézkedhet és dönthet, az operatív működés segítése érdekében bizottságokat hozhat létre. Megbízatása 4 évre szól.

(3) Az elnökség javaslatot tesz a közgyűlésnek a tag kizárására az előzetesen lefolytatott eredménytelen eljárás után.

(4) Az elnökség az elnök irányítása mellett a főtitkár aktív közreműködésével szervezi, irányítja az egyesület életét, munkáját. Az elnökség a közgyűlésnek évente egyszer beszámol. Jelentősebb állásfoglalásait köteles a tagokkal közölni.

(5) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a költségvetés, az éves beszámoló elkészítése és előterjesztése,
b) az egyesület részvételének jóváhagyása valamely gazdasági társaságban vagy alapítványhoz történő csatlakozásban, dönt a más szervezetben való tagsági részvételről.
c) az egyesület tisztségviselői az eseti és állandó szakértők, egyéb közreműködők, szervezők, továbbá az alkalmazottak részére jutalmat, díjazást állapíthat meg.
d) a munkabéren felüli juttatások, díjazások mértékének és feltételeinek meghatározása,
e) dönt a tagfelvételről továbbá minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés és az elnök kizárólagos hatáskörébe
(6) Az elnökség szükség szerint ülésezik, de évente legalább 4 ülést tart. Az üléseket az elnök hívja össze, a napirendi javaslat jelzésével, az ülés előtt legalább 8 nappal. Határozatképes, ha az ülésen az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
(7) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

VI. Az egyesület tisztségviselői

1. § Az elnök

(1) Az egyesület elnöke képviseli az egyesületet, gondoskodik az alapszabály szerinti működéséről, a testületi szervek határozatainak végrehajtásáról, és ellenőrzi azt.

(2) Az elnökségi ülések, és közgyűlések között irányítja az egyesület munkáját.

(3) Összehívja a közgyűlést, az elnökség üléseit, és azokon elnököl.

(4) A jóváhagyott költségvetés alapján irányítja az egyesület gazdálkodását, felel a gazdálkodási és pénzügyi szabályok betartásáért. Az egyesület költségvetését, az éves beszámolót az elnökség, majd annak megtárgyalása után a közgyűlés elé terjeszti. Kiadmányozási és ellenjegyzési jogot gyakorol.

(5) Tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnökségnek.

(6) Akadályoztatása esetén hatáskörének gyakorlását alelnökre ruházhatja át.
A tisztségek társadalmi megbízatásban is betölthetők.

(7) Az egyesületet a hatóságok és más belföldi, illetve külföldi, valamint nemzetközi szervek előtt az egyesület elnöke, vagy főtitkára, illetve az általuk megbízott személy képviseli.

2. § Az egyesület alelnökei, főtitkára ellátják mindazon feladatokat, amelyekkel az elnök megbízza.

VII. Az egyesület gazdálkodása

1. § (1) Az egyesület működéséhez szükséges anyagi eszközök forrásai:
– tagdíj,
– gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
– a költségvetési támogatás:
– a pályázat útján,
– egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás
– a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
– az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
– más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
– egyéb bevétel.

(2) A vagyont pénz- és egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik.

(3) Az egyesület nonprofit és vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.

(4) Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a nonprofit működés alapelvei szerint.

(5) Az egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

(6) Az éves beszámolót és a költségvetési tervet a számviteli törvény és a hatályos egyéb jogszabályok alapján kell elkészíteni és a közgyűlés elé terjeszteni.

(7) Az egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettségvállalásaiért vagyona mértékéig felel.

(8) Az egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.

2.§ A gazdasági feladatok ellátására főállású vagy megbízásos jogviszonyban álló munkatársat lehet alkalmazni. Az alkalmazás módja felől az elnökség dönt.

VIII. Az egyesület megszűnése

(1) Az egyesület megszűnik, ha:
– egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, vagy beolvad)
a közgyűlés a feloszlásáról határoz,
– a bíróság feloszlatja, megszünteti vagy megállapítja a megszűnését a törvényességi ellenőrzési eljárást követően, ill. a fizetésképtelensége miatt megszünteti, és a nyilvántartásból törli.
(2) Ha az egyesület saját döntése alapján megszűnik, vagyona azt az alapítványt illeti meg, amelyet a közgyűlés határoz meg.
(3) A közgyűlés nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

IX. Ügyviteli szabályok

1. § A határozatok rendje

(1) A testületek a határozataikat az alapszabály előírásai szerint a jelenlévők egyszerű, vagy minősített (2/3-os) szótöbbséggel, nyílt vagy titkos szavazással hozzák.

(2) Szavazni igennel, nemmel vagy tartózkodom formával lehet.
Nyílt szavazás esetén a szavazás kézfelemeléssel történik.
A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal, lezárt gyűjtőláda használatával történhet.

(3) A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

(4) A közgyűlés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a közgyűlés a külön meghívottak számára megszavazhatja

(5) A közgyűlésről és az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a megjelent szavazóképes tagok számát
b) a határozatképességet,
c) a véglegesített napirendet,
d) a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is.
e) a közgyűlési döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát

(6) A jegyzőkönyveket hitelesítik:
– a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,
– az elnökségi ülés jegyzőkönyvét az elnök, vagy alelnök

(7) A testületek határozatairól külön Hatályos Egyesületi Határozatok megnevezésű nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
– a határozat véglegesített szövegét,
– a határozathozatal időpontját,
– annak érvényességi körét, hatályát,
– a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát.

(8) A testületek döntéseit 30 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, a határozatokat meg kell jelentetni az Egyesület honlapján.

X. A tisztségviselői összeférhetetlenség:

(1) A tisztségviselésre jelölt személy köteles a közgyűlést előzetesen tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más, az egyesülethez hasonló tevékenységet végző szervezetnél is betölt.

(2) A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3) Nem lehet az egyesület elnöke, elnökségi tagja vagy tisztségviselője az a személy, aki:
– az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
– az egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül (kivéve: (2) bekezdés 2. mondatában foglaltak), illetve közeli hozzátartozója,
– három évre visszamenőleg olyan közhasznú szervezetnek volt tisztségviselője, amely köztartozással szűnt meg.

4. § Az egyesület működésének nyilvánossága

(1) Az egyesület irataiba bárki szabadon betekinthet, azokat az irattározás helyszínén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki 10 napon belül az egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést.

XI. Záró rendelkezések

1. § A közgyűlés a tagdíj mértékét
– magánszemélyek számára minimálisan évi 500,- Ft-ban,
– egyéb jogi személyek számára minimum évi 3.000,- Ft-ban állapítja meg.
– a tagdíj befizetésének esedékessége minden év december 31. napja.

2. § Az egyesület pártoktól független: közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, nem támogat, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.
3. § Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló, 2011. CLXXV. tv., valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló, 2011. évi CLXXXI. törvény, továbbá a civil szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Záradék:
1. A Fővárosi Bíróság a Magyar Környezetvédelmi Egyesületet a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásába 490. (1989. nov.1.) nyilvántartási szám alatt vezette be.

2. Jelen Alapszabályt a MKvE 2015. május hó 18. napján megtartott közgyűlése elfogadta és ezzel egyidejűleg a korábbi Alapszabály (2013. március 7.) hatályát veszti.

Budapest, 2015. május 18.

    Dr. Petrányi Győző s.k.
Magyar Környezetvédelmi Egyesület
elnöke