Fenntarthatóság – fejlődés – növekedés

MŰHELYKONFERENCIA A PARLAMENTBEN

A gazdasági növekedés ökológiai korlátai, természeti erőforrás (nyersanyag, energiahordozó) feltételei

Egyesületünk meghívást kapott a parlamentben június  4.-én megrendezett műhely konferenciára, melyen  elnökségünket hárman is képviselték. A fő kérdéseket az alábbiakban emeljük ki.

Napjainkban egyre többször kerül napirendre a fenntarthatósággal foglalkozók körében a gazdasági növekedés kritikája, sőt a nem-növekedés normatív igénye is felmerül. Eközben hazánkban és a világ sok más országában a növekedés hiánya vagy lelassulása okoz gazdasági, politikai és társadalmi válságot. Valóban fontos-e, hogy a gazdaság növekedjen, s ha igen, melyek a hatékony hajtóerők ehhez? Egyúttal mik a növekedés társadalmi és ökológiai korlátai, amelyekből egyre többet látni, de nem ismerjük őket mélységükben és összefüggéseikben?

Egyesületünk számára egy-két érdeklődésre számot tartó szempont is felmerült melyeket érdemesnek tartunk ismertetni.

Több előadás is rámutatott arra, hogy ha a gazdasági fejlődés tisztán piacgazdasági, költség generálási és profitnövelési alapon nyugszik az egy rossz irány, mely sem a társadalomra, sem az emberekre és a környezetre nincs tekintettel (pl. esőerdők elpusztítása ősi kultúrák megsemmisülése). A jólléthez nem elég a vagyon, a birtoklás, hatalom, mivel ez nem egyenértékű a “boldogsággal”. A mai helyzetre jellemző paradigma egyik oldalán a hatékonyabb, gyorsabb, mennyiségibb és a távolra mutató fejlődés a prioritás míg a másik oldalon ennek  ellentéte a lassuló, közelibbre mutató, kisebb fejlődés az irányelv, melynek  érvényesülése lenne a kívánatos. Ennek példája a mezőgazdaságban a nagybirtoki rendszerrel szemben kistermelői tevékenység, mely a kis területen sokkal gazdaságosabban és termelékenyebben jobb minőségben és környezet kímélőbben tud mezőgazdasági javakat előállítani. A piaci verseny nem veszi figyelembe az optimális erőforrás felhasználást, hiszen kevésbé igyekszik a fosszilis energia kitermelés csökkentésére és nem részesíti előnybe  a megújuló energia források kihasználhatóságát. A fenntarthatóság  érdekében általánosságban a társadalmi innovációt, a szociális gazdaságot és a lokalizációt kellene irányelvként szem előtt tartani, az egyén szempontjából pedig  az alkotó embert, az emberi kapcsolatrendszereket és a létezést kellene előtérbe helyezni.

A természetben a fennmaradás az élő világ biodiverzitásának biztosításától függ. A  mai környezetromboló gazdasági tevékenység és részben ennek hátterét képező demográfiai robbanás eredményeként  rohamosan csökkennek  az állat és növényfajok, és  azok alkalmazkodó képessége. Kevéssé ismert előttünk, hogy Magyarország kiemelkedő helyet foglal el a biodiverzitás, ugyanis az Európa össz biodiverzitásának egyharmadát képviseli. Ennek fenntartása pedig óriási kötelezettséget jelent számunkra a környezet védelem szempontjából. Egyesületünknek is nagy figyelmet kell fordítani  e  fontos feladat teljesítésére.