Megelőzés vagy alkalmazkodás

Vitaindító a Magyar Környezetvédelmi Egyesület részére

Globális felmelegedés
Benne vagyunk a globális felmelegedés időszakában. A Föld felszínének átlaghőmérséklete 1950 és 2003 között, 13,87 C?-ról 14,52 C?-ra (0.65 C?) növekedett. Arról még vitatkoznak a tudósok, hogy a globális felmelegedés csupán természeti jelenség, vagy antropogén hatások következménye is? Valószínűleg mindkét jelenség együttes hatásáról van szó.
A káros gázok, elsősorban a szén-dioxidok-kibocsátása miatt a globális földfelszíni hőmérséklet 1,4-5,8 C?-al emelkedhet a XXI. században.

Magyarországi tendenciák
A magyarországi átlag jól követi a globális változásokat, annál valamivel magasabb, 0.77 C? melegedési értéket mutat. A telek és a tavaszok átlagosak, a nyarak jobban (1 C?) az őszök kevésbé (0,4-0,5 C?) követik a globális tendenciákat. Hazánkban a minimum és a maximumhőmérsékletek hasonló mértékben növekszenek.
Növekszik a 20 C? feletti minimumhőmérsékletű napok száma.
Az éves csapadékmennyiség a XX. században jelentősen csökkent. Elsősorban tavasszal, amikor a század eleinek mindössze 70%-a. A nyári csapadék szinte változatlan, de a fokozatosan növekvő hőmérséklet miatt a száraz időszakok káros hatása nagyobb. A téli és őszi csapadékcsökkenés 12-14%-os. A csapadékcsökkenés hazánk északnyugati területein a legnagyobb, ami azért nem tűnt fel, mert itt, korábban sok volt az eső.
Problémát okoz a csapadék érkezésének a megnövekedett intenzitása.
Magyarországon a fokozatos felmelegedés, a csapadék mennyiségének csökkenése és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának, valamint intenzitásának növekedése várható. Fokozottan veszélyeztetett ország vagyunk.

Üvegházhatás

Az üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, nitrogén-oxid stb.) kibocsátásának csökkentésének eszköze a megújuló energiatermelés előtérbe helyezése és a hatékonyság növelése.
Az el nem fogyasztott energia a legtisztább és a legolcsóbb!
A megújuló energiatermelés és a hatékonyság növelés támogatása költséges, de hosszútávon megéri! Ezen a területen igyekeznünk kell, de be kell látnunk, hogy a föld egészére csekély hatással lehetünk. (Kínában több mint 50db. szenes erőmű építése van folyamatban.)

Ha napjainkban megszűnne az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor is folytatódna a felmelegedés! Ebből egyenesen következik, hogy az alkalmazkodásra nagyobb figyelmet kell fordítanunk.

Alkalmazkodás

Az alkalmazkodásra való felkészülés első állomása a társadalom megismertetése a klímaváltozás várható hatásaival és az időjárási kilengések tényével és a megelőzés és a felkészülés lehetőségeivel.

Víz

Elsőként említem a felszín alatti vizek védelmét.
Hazánkban 580 db. sérülékeny vízbázis van, ami ma is vizet szolgáltat és további 75 db úgynevezett távlati vízbázis, ami ma még nincs termelésbe fogva, de megőrzése alapvető érdek. Az 580-ból mindössze 268 db biztonságba helyezése történt meg, 50 db-é most zajlik, így 262 vízbázisnál ? aminek vizét 3,5 millió ember issza – meg sem kezdték a munkát.
Ezt a munkát haladéktalanul fojtatni kell, és ki kell bővíteni egy viziközmű törvénnyel alátámasztott ivóvíz-biztonsági programmá!
Nagyobb ipari infrastruktúrával rendelkező településeken meg kell oldani a vizek újrahasznosítását, ipari víz használatát.
Pl. parkok és utcák locsolására, gépkocsi-mosókban ne ivóvizet, hanem ipari vizet használjanak.
A Magyarországra kívülről jönnek a vizek és el is, mennek, gyakran nagyon gyorsan. Feladatunk a vizek megtartása, tározók építése.
A környező országok már intenzív tározó építési programokba kezdte. Mi gyakorlatilag leállítottuk a Vásárhelyi tervet.
Azt hogy mi várható, jól mutatja a 800 ezer ember által lakott Homokhátságon, ahol a sivatagosodás elkezdődött. A Duna-Tisza közében található Homokhátság talajvízszintje 5-7 m-el csökkent. A vízpótlás több százmilliárd forintba kerülne?
Aszálystratégia hiánya.
Míg az árvíz elleni védekezés jól szabályozott körülmények között zajlik, addig az aszály kezelése kimerül a károk enyhítésében, pedig a megelőzésre kellene helyezni a hangsúlyt.

Egészségügy

A szélsőségek érzékenyen érintik az emberi szervezetet, nemcsak a krónikus betegeket, időseket, hanem az egészségeseket is. A szélsőségek, különösen a hőség, a városi lakosságot fokozottan veszélyezteti. A városokban hő szigetek képződnek, kitolva az enyhülés bekövetkeztét, megnehezítve a városlakók életét. A városokban él az emberek 65%-a.
– A hőmérséklet növekedésével gyakoribbá válnak a vektorok (állati közvetítők pl. kullancs, poloska) okozta megbetegedések.
– allergén növények virágzása, pollenterhelés. Allergia
– globálsugárzás és a bőrdaganatok (melanomák) előfordulásának gyakoribbá válása. A bőrrákos megbetegedések megduplázódtak.
A magasabb ózonszint rontja a nemzőképességet, mivel a spermák számának csökkenését idézi elő.
– téli fagyhalálok, kihűlések, nem csak a hajléktalanoknál.
– folyamatos odafigyelést igényel a hőségriadó elrendelése.
Meg kell oldani az idősek, betegek, rászorulók hűvös helyre juttatását.

El kell készíteni a Klíma-egészségügyi Megelőző Stratégiát (prevenció)

– klíma-egészségügyi hálózatot kell szervezni
– lehetséges megbetegedések jellemzőinek és megelőzésének feltárása
– megelőzés előtérbe állítása a mentés, betegellátás, rehabilitáció mellett
– kültéri munkavégzés, annak hossza, időbeosztása, hővédő készítmények, szieszta.

Szociális intézkedések
A klímaváltozás hatását a szociális problémákra, fel kell mérni.
Szociális támogatás a rászorulóknak, kritikus esetben téli melegedő és a nyári hűtött hely biztosítása.

A lakosság biztonságos élelmiszerellátása

Magyarországon 100 évből 28 száraz, aszályos, gyakori az aszályos évek sorozata. A várható felmelegedés felveti az élelmiszerellátás hazai biztonságának a kérdését. Ennek kockázata a növénytermelés alkalmazkodóképességének növelésével csökkenthető.
Az alkalmazkodás eszközei a fajta választásától, talajművelésen, a vizek megtartásán, a biztosítási rendszeren keresztül a segélyezésig terjednek.

– a fajta kiválasztását kutatásokkal kell előkészíteni, szárazságtűrő fajtákat kell meghonosítani ( fajtanemesítés, támogatási rendszer, kutatás és alkalmazás)
– a talajművelés technológiájával elő kell segíteni a talajok vízmegtartó képességének megtartását, a talajok értékét a táperő helyett egyre inkább a rendelkezésre álló vízkészlet határozza meg.
– a termőtalaj védelme, a termelésből kivont területek csökkentése?
– öntözéses technológiák fejlesztése
– aszálystratégia kell (az aszály elleni védelem módszerei, lépései, forrásai, bekövetkezés esetén az okozott kár mérséklése.)
– víztároló kapacitások létesítése
– Nemzeti Agrárbiztosítási Alap 4

Erdők

Legfontosabb a meglévő erdők védelme, fenntartható, többcélú hasznosítása, az erdei mikroklíma védelme, a vízmegőrzés, vízpótlás megoldása.
Erdőtelepítések ösztönzése.
Energetikai célú felhasználás keretek közt tartása.
Rekreációs feladatok (terepkerékpáros hálózat kiépítése, turisztika).

Városi zöldfelületek növelése

Sokoldalú hatásuk ( CO2 elnyelése, raktározása, oxigén kibocsátás, esztétika stb.) miatt megkülönböztetett figyelmet igényelnek bel és külterületeken és mindenhol. Fasorok, terek, ligetek, facsoportok, útszegélyek, fás legelők, mezővédő erdősávok, rétek, szántóföldi fatermelés, tetőkertek, ház körüli kertek stb.
A zöldfelületek növelése és védelme érdekében nemzeti stratégia kell. Felvilágosító anyagok kellenek, tanácsokat kell adni, pályázatokat kell kiírni.
.
Építőipar
Biztonság és energiatakarékosság

A városok lakossága nehezen viseli a hőség napjait. Az alkalmazkodás érdekében az épületekben, az építkezésekben is változások szükségesek.
A felmelegedő épületek rontják az élhetőséget, az emberekét, az állatokét egyaránt. Károsodnak a tárolt termények, élelmiszerek. A meleg épületek hő tehetetlensége mérsékli az éjszakai lehűlést.
A légkondicionálás nagyon drága, hőt termel (kint) és közvetve szennyező. ( az elektromos energia a termelés helyén szennyező.)
Ezért technológiaváltásra van szükség.
Megnő a tájolás, az árnyékolás, az önszellőztető megoldások, a szuterén, a párolgást segítő zöldfelületek, a fehér felületek alkalmazásának, továbbá a hagyományos szigetelőanyagok alkalmazása jelentősége.
Szabályozni kell a hatalmas üvegfelületek alkalmazásának lehetőségeit.
Meg kell alkotni a zöld építésügyi szabályokat.
Az épületek tartószerkezeteiben magasabb szilárdságú anyagok felhasználását kell előírni, megnő a hőszigetelés minőségének a szerepe.
Az eseti viharoknak, a szélnyomásnak, a szél hívóhatásának ellenálló technológiákat kell alkalmazni. (tetőszerkezet rögzítése, cserepek rögzítése, tetőablakok alkalmazhatóságának vizsgálata?)
Figyelembe kell venni a klímaváltozás anyagfáradásra gyakorolt hatását.
Zöldtető programokat támogatás.
Szükséges az építészeti szabványok felülvizsgálata!

Közlekedés

A közlekedés kibocsátásai a világ teljes CO2 kibocsátásának 22%-át teszik ki, sajnos ez az arány az ipari kibocsátás növekedését többszörösen meghaladó mértékben növekszik.
Vasút szerepének növelése.
Vízi közlekedés arányának növelése. 1920-ban 4 millió tonnát szállítottak. Magyarországon a 2600 km hajózható vízi-út nincs kihasználva.
Közösségi közlekedés fejlesztése. Személyszállítási törvény megalkotása!
Kerékpáros közlekedés elősegítése.
Közutak állapota.
A nagy meleg miatti ?nyomvályúsodás? megelőzése érdekében a nagyobb hőingadozást elviselő útburkolati technológiákat kell alkalmazni.
(pl. MO-án beton)
Hidak, vasutak építésénél is nagyobb hőingadozásokkal kell számolni.

Turizmus

Nagyobb figyelmet kell fordítani az utcai ívó kutakra (ivókút program), a parkokra, terekre, nyilvános illemhelyekre, a strandok tisztaságára.
Változni fognak a turisztikai áramlások. A mediterrán tengerpartok a nyári melege sok turista számára kellemetlenül meleggé válik.
Magyarországon hosszabb lesz a turisztikai idény, kitolódik a szezon. Még októberben is lehet ülni a teraszokon. Teraszprogram.
Főváros és néhány nagyobb város turista forgalma megnő.

Biztosítások a növekvő kockázatokra

Miből tevődik össze a kívánatos biztosítási rendszer
– piaci alapú intézményekből
– önkéntes és fokozatosan létrejövő biztosító szervezetekből
– Kormányzati szervezetekből és forrásokból
– Területi biztosítók
Kormányzati forrás a vis major keret.
Aszályra a nagy kockázat miatt a biztosítók nem szerződnek!
Jégkárok elleni védekezésben figyelemreméltó eredmények vannak.

Természetesen csak érinteni tudtam a ránk váró feladatok sokaságát. Remélem, adtam ötletet kinek-kinek a maga területén.

Budapest, 2011. 02. 16.                                                                                               Katona Kálmán