Mindent a maga helyén, Múzeumliget vagy tudatos városfejlesztés

Mindent a maga helyén, Múzeumliget vagy tudatos városfejlesztés
Városfejlesztési konferencia – 2015. április 17.
a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Urbanisztikai Társaság közös szervezésében
(MTA Székház – 1051 Budapest Széchenyi István tér 9.)

A bennünket is érdeklő konferencián egyesületünktől többen megjelentek, aktívan részt véve munkájában. Három témakörben az alábbi előadások, felkért hozzászólások hangzottak el:

– Városfejlesztés
Döntési mechanizmusok a városfejlesztésben – Körmendy Imre építészmérnök, a MUT elnöke; Budapest fejlesztése, a nagy projektek és a Múzeumliget – Schneller István építészmérnök, egyetemi tanár; A kulturális turizmus jelene és lehetőségei Budapesten – Schultz Éva művészettörténész, turisztikai közgazdász; A Liget Budapest hatástanulmányainak bírálata –
Pákozdi Imre közíró;

– Zöldfelületek
A pesti Városliget – az első városi népkert – története és használatának változása – Jámbor Imre tájépítész, egyetemi tanár; A Fővárosi Állat és Növénykert fejlesztése és a Biodóm – Persányi Miklós főigazgató és Paulinyi Gergely, DLA építesz, Mertek Group Zrt./; Egy tervpályázat tanulságai, a nemzeti galéria elhelyezése – Zoboki Gábor, DLA habil. építész, egyetemi tanár;

– Történeti épületek hasznosítása
Nemzeti kulturális intézményeink a fővárosban – Marosi Ernő művészettörténész, prof. emeritus, a MTA r. tagja; A Kilián laktanya lehetséges hasznosítása – Bugár-Mészáros Károly, építészmérnök;
Technikai múzeumok jövője – Erő Zoltán, építészmérnök; Alea iacta est – avagy a veszett fejsze nyele – Ráday Mihály; A múzeumok Városligetbe történő elhelyezésével szemben, a 2013. júliusában készített pályázati munkánk alapján, javaslatunk ismertetése – Kévés György, építészmérnök;

A konferencia moderátora Osskó Judit építészmérnök volt.

Az előadásokat vita követte, mely alapján egy közös állásfoglalást szavaztak meg a résztvevők:

Mindent a maga helyén! – állásfoglalás

amelyet a Magyar Urbanisztikai Társaság által az MTA székházában rendezett konferencia résztvevői 2015. április 17-én egyhangúlag elfogadtak.

Budapest harmonikus és fenntartható fejlesztése megköveteli, hogy az egyedi tervek és kiemelt beruházások illeszkedjenek a főváros elfogadott hosszú távú fejlesztési koncepciójához.

A kulturális intézményhálózat fejlesztése során legyen elsőrendű cél a történelmi és műemléki értékkel rendelkező, kihasználatlan épületállomány hasznosítása, a barna-mezős területek rehabilitációja.

A Múzeumliget projekt ellentétes a fenti célokkal, ezért annak felfüggesztését és a múzeumok elhelyezésének újragondolását javasoljuk.

Budapest zöldterületeit a város életében betöltött, pótolhatatlan szerepüknek megfelelően, zöldterületként kell megőrizni. Legjelentősebb történeti kertünket, a Városligetet tájképi és természeti értékeit megőrizve, új épületek elhelyezése nélkül kell helyreállítani.

A kulturális létesítményeket, köztük a turizmust vonzó múzeumokat decentralizáltan célszerű elhelyezni, ami a látogatókat arra ösztönzi, hogy a város különös vonzerejét adó gazdag történelmi városszövet minél nagyobb részével ismerkedjenek meg.

A Nemzeti Galéria helye továbbra is a budai Várban legyen. A Néprajzi Múzeum kerüljön a volt Mária Terézia laktanyába. A Műszaki és Közlekedési Múzeum kialakításáról egy átfogó szakmai koncepció ismeretében döntsenek. A Biodóm sorsáról külön társadalmi vitát kell lefolytatni.