MTA-MKvE – Tudományos konferencia 2018.

Az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottsága, a Megelőző Orvostudományi Bizottság és a Magyar Környezetvédelmi Egyesület közös szervezésében tudományos ülés került megrendezésre A magyar roma populáció egészségügyi, szociális és társadalmi jellemzői és a felzárkóztatás lehetőségei témakörben 2018. május 31-én a XV. kerületi Polgármesteri Hivatalban.

A tudományos ülést széleskörű érdeklődés övezte, amely megmutatkozott a hallgatóság és a magukat képviseltető szakmai, társadalmi és civil szervezetek számában is. A tudományos ülésen Hajdu László a XV. kerület polgármestere és Poór Gyula az MTA KEB alelnöke köszöntőjét és bevezető gondolatait követően öt előadás hangzott el. A tudományos előadások sorát Sándor János a Debreceni Egyetem egyetemi docense nyitotta meg a Telepeken élő felnőtt romák egészségi állapotának változása a Roma Integráció Évtizede Program időszakában Magyarországon című előadásával. Kósa Karolina a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára A mentális egészség egyenlőtlenségei társadalmi-gazdasági státusz szerint hazánkban címmel tartott előadást. Ezt követte Petrányi Győző akadémikus, az MTA KEB elnökének előadása Romák populációs genetikai egyedisége és az ehhez kapcsolódó csontvelő donor toborzás jelentősége témakörben.  

     

Kovácsné dr. habil. Nagy Emese PhD Hozott tudás és felzárkóztatás címmel tartott előadást. Az előadások sorát Németh Angéla alpolgármester A XV. Kerületi romák helyzete a Helyi Esélyegyenlőségi Program  tükrében előadása zárta. Az előadásokat követően a résztvevő hallgatóság köréből több hozzászólás, kérdés hangzott el.

A zárszóban a következő megállapítások, gondolatok kerültek kiemelésre. Kiderült az előadásokból, hogy a legnagyobb gondunk az, hogy igazából nem rendelkezünk elég információval egymásról. Az információhiány oka a szemléletbeli különbözőség, aminek változnia kell, mert ez az egymás iránti érdeklődést és a másik elfogadását is kizárja. Szükséges az információ növelése, ebben lépni kell. A másik kiemelendő, ami az első két előadásból egyértelműen kiderült, hogy a fizikai, az intellektuális és a mentális egészségügyet két fontos faktor dominálja és határozza meg, az egyik az anyagi helyzet, ami a Roma Integráció Évtizede alatt javult. Ennek sok komponense van, egyik fontos eleme a közfoglalkoztatás. A másik, ami sajnos egyáltalán nem javult, az a romáknak a képzettségi helyzete, sőt a romák képzettségi szintje relatíve csökkent, mert a többségi társadalomban nőtt. Amiben biztos, hogy nagyon nagy potenciál van és az egésznek az egyik kulcsa, az az iskolázottság javítása. Ha ebben nem lépünk, akkor biztos, hogy nem tudunk előre haladni. Nagyon fontos az oktatásról elhangzott előadás üzenete, amelyből kiderült, hogy a heterogén hátterű gyerekeknek a nevelése, képességfejlesztése csak személyre szabott lehet. Nagyon igaz a mottó Mindenki jó valamiben. Ebben a modellben fantasztikus az egymásrautaltság, az együtt dolgozás, a kooperáció szerepe. Közösséget teremtve lehet megtanulni a társadalmi szocializálódást. Kiemelt feladat a jövőre nézve az Információfejlesztés, az anyagi jólét megteremtése (amiben már elindultunk), és kiemelten az egyénre szabott oktatás. A nagy példakép mindezekben, ahogyan az Petrányi Győző professzor úr előadásában elhangzott, Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceg, aki nyomatékosan felhívta kora közvéleményének figyelmét a cigányság sanyarú helyzetére, elmaradottságára, társadalmi kivetettségére. Embersége, jóindulatú segítőkészsége, anyagi áldozatai ma is jó példaként szolgálnak mindazok számára, akik a cigányság szociális és szellemi felemelésén kívánnak munkálkodni

Poór Gyula összefoglaló gondolatait Vokó Zoltán a MOB elnökének zárszava követte. Az elhangzottak alapján az egészségmegőrzésben az egyén felelősségén túl a társadalmi-gazdasági, szociális helyzet meghatározó szerepének, jelentőségének hangsúlyossága fogalmazódott meg. Az oktatáspolitika egyben egészségpolitikaként is felfogható, nem elkülöníthetők. Fontos a szemléletváltozás, amely szerint az egészséggel nemcsak az egészségügy foglalkozik, az előítéletességben is szükséges változás, ami a korai fejlesztésben alapozódhat meg.

Ünnepélyes napirendi pont zárta a tudományos ülést, amelynek keretében, Poór Gyula professzor, az ORFI főigazgatója, az MTA KEB alelnöke a Magyar Környezetvédelmi Egyesület kitüntetésében részesült. A környezettudomány megalapozásában, fejlesztésében kifejtett munkássága elismeréséül Kitaibel Pál Emlékérmet vehetett át.