Tudomány az élhetőbb környezetért

A különböző szennyeződések emberi szervezetre gyakorolt hatásáról, valamint minél korábbi és eredményesebb felderítésükről tanácskoztak a Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészség Bizottságának (KEB) tagjai a testület kihelyezett ülésén, a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben.

Az évi négy-öt, közöttük általában két kihelyezett ülést tartó KEB szokásos munkarendjébe illeszkedő, ?Egészségügyi kockázatok, környezetvédelem és hulladékgazdálkodás? című rendezvényen az MTA Agrár-, Orvosi és Biológiai Tudományok Osztályaáltal 1985-ben megalapított Környezet és Egészség Bizottság tagjai mellett a Magyar Környezetvédelmi Egyesület képviselői is részt vettek. A tanácskozáson Németh Tamás, az MTA főtitkára köszöntötte a nyolcvanadik születésnapját a héten ünneplő Petrányi Györgyakadémikust, aki két cikluson keresztül töltötte be a KEB elnöki posztját.

Poór Gyula, az MTA doktora által vezetett KEB feladata a humán-, az állati és a növényi szervezetek egészségét érintő, negatív és pozitív környezeti hatások és a velük kapcsolatos jelenségek, események tudományos értékelése, állásfoglalások megfogalmazása, valamint interdiszciplináris megközelítésű javaslatok készítése. A bizottság tagjai, illetve az állandó meghívottak ? közöttük Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese ? tudományosan megalapozott állásfoglalásai környezetvédelmi kérdések és népegészségügyi problémák megoldásában egyaránt segítséget jelentenek a döntéshozóknak.

Az évi 420 ezer tonna kommunális hulladék termikus hasznosítását lehetővé tévő és mind a hazai, mind az európai uniós környezetvédelmi előírásoknak megfelelő Fővárosi Hulladékhasznosító Műben tartott ülésen a testület tagjai meghallgattákDura Gyulának, az Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgatójának ?A talaj és talajvíz szennyezettségéből eredő egészségkockázatok megítélése? címmel tartott előadását, amelyben például a 2010-es vörösiszap-katasztrófa következményeit elemezte. A bizottság tájékozódott a települési szilárd hulladék termikus hasznosításának módjáról, majdTompa Anna, a Semmelweis Egyetem professzora a környezet nehézfém szennyezésének a fejlődő idegrendszert érintő következményeit tekintette át.

A KEB ülésén részt vevők egyetértettek benne: A hulladékgazdálkodás legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, a meglévőt pedig a lehető leghatékonyabban lehessen újrafelhasználni. Amennyiben e két célnak nem sikerül megfelelni, más hasznosítási lehetőséget kell keresni, amelyre jó példa a települési szilárd hulladékból villamos energiát előállító Fővárosi Hulladékhasznosító Mű. Mint elhangzott, a csúcstechnológiával felszerelt létesítmény évente 13 ezer lakást lát el a fűtéséhez szükséges gőzzel, további 45 ezer lakást pedig elektromos árammal.

Az MTA hírei

2013. 04. 26.