Zene, művészet, szellemi és lelki egészség – szimpózium

 

A Magyar Tudományos Akadémia  Környezet és Egészség Bizottsága (KEB) Zene, művészet, szellemi és lelki egészség címmel 2015. június 16-án az Akadémia Nagytermében multidiszciplináris szimpóziumot rendezett, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia közreműködésével.   A nagy sikerrel lezajlott rendezvényen az üléselnöki tisztet Poór Gyula, a KEB elnöke, és Petrányi Győző, a KEB társelnöke töltötte be.

Petrányi Győző akadémikus megnyitójában az esemény jubileumi jellegét hangsúlyozta, mivel a Környezet és Egészség Bizottság harminc évvel ezelőtt, 1985-ben alakult meg, és első elnöke Szentágothai János akadémikus, kulturális szellemiségű agykutató professzor volt. Ennek kapcsán kiemelte a hazai agykutatás nemzetközi jelentőségét, számba vette a tudományterületen működő elismert tudósainkat, és hangsúlyozta a kultúra, a művészetek és a tudomány egységének jelentőségét.  Poór Gyula professzor bevezető gondolatait filozófiai és etikai kérdések hatották át, melyek között az erények európai gondolkodásban betöltött szerepét mutatta be. Az erényformáló környezeti tényezők vázolásakor ismertette a művészetek és ezen belül a zene jelentőségét, melyek az erények ébresztésén keresztül hatnak az egyén szellemi és lelki egészségére, művészre és közönségére egyaránt.

Csépe Valéria

Freund Tamás

Petrányi Győző Poór Gyula

Ezt követően Freund Tamás akadémikus a művészetek által gazdagított belső világ tanulásra és kreativitásra gyakorolt hatásáról tartott átfogó előadást. Kifejtette, hogy a kognitív és kreatív funkciókban a milliónyi agykérgi serkentő sejt szinkronizált ingerelhetősége és kisülése meghatározó, amit a neuronhálózatban a százezernyi gátló sejt koordinált működése biztosít. A gátlósejteket az agykéreg területén az ősi kéreg alatti központokban lévő ritmust generáló (pacemaker) sejtek hangolják össze, melyek érzelmeinkről, motivációinkról szóló impulzusokat szállítanak, és ezeket agykérgi szinten társítják az érzékszervi információcsomagokkal. Ezek  elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gátló folyamat és a serkentő sejtek szinkronizációja megtörténjen, tehát a külvilág információinak megfelelő hatékonyságú és mélységű tárolása, feldolgozása és előhívása csak egy érzelemgazdag belső világ rendszerező szerepe mellett képzelhető el. A koordináló gátló központokat a kábítószerek vagy a lelki elsivárosodás bénítják, míg a kisközösségekre épülő művészeti és zenei behatások nagy hatékonysággal serkentik. Ezért az érzelemvilág gazdagítása és a művészeti nevelés a tanulási hatékonyságunk és alkotó képességünk egyik legfontosabb forrása.

Csépe Valéria akadémikus kapcsolódó előadásának címe:  Az agy zenéje és a lélek hangjai  volt. A zenei és a beszédhangok azonos, ám több szempontból is eltérő feldolgozásának bemutatása kapcsán az előadó elmondta, hogy a zenei hangok idegtudományi módszerekkel, köztük funkcionális MRI-vel követhető feldolgozása kiterjedt kérgi és kéreg alatti hálózatokban történik. A zene összetett jellemzőinek átkódolása már a hallópálya kezdeti állomásain megkezdődik, s a feldolgozó hálózat jelentős átfedést mutat a beszédhangok elemzéséért felelős agyi rendszerekkel. Anatómiailag ez az átfedés, funkcionálisan pedig a beszédhangoknál pontosabb elemzést kikényszerítő,  úgynevezett  feldolgozási nyomás hat a fejlődő agyra. A hangszeres játék az agy kimutatható szerkezeti változásaihoz vezet, a mindennapi ének és zene pedig komolyan befolyásolja a beszéd fejlődését, s ennek közvetítésével az olvasástanulást. Érdemes ezért újragondolni, hogy miként lehetne a kisiskolások ének- és zenei foglalkozásainak mértékét növelni, s a gyakorlatban is figyelembe venni a zenének a nyelvi- és kognitív fejlődésre, a mozgáskészségre, s a korai matematikára gyakorolt hatását. A gyermekkori és a későbbi zenei impulzusok, különösen azok módszeres alkalmazása (pl. a Kodály-i elvekre épülő módszerek)  az agyfényesítő funkció mellett az érzelmi és társas kapcsolati fejlődés meghatározó tényezői.

Apagyi Mária, zongora- művésztanár a művészet és a művészetoktatás emberre gyakorolt hatásáról beszélt. A pécsi Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskolában férjével, Lantos Ferenc festőművésszel egy olyan személyiségfejlesztő nevelési programot dolgoztak ki, mely a közös szerkezeti elvek és a sajátos elemek figyelembevételével ötvözi a vizuális képzőművészeti és a zenei oktatás elveit. A módszer célja nem elsősorban zeneművek vagy képzőművészeti alkotások, hanem kreatív emberművek létrehozása, és annak sikerét az előadó életpályák bemutatásával demonstrálta.

Vékony Délia művészettörténész előadásában a képzőművészet hatásában rejlő individuális és társadalmi potenciált mutatta be, és a művészet elgondolkodtató, meghökkentő, sokszor sokkoló szerepét emelte ki.

Az előadók sorát Balogh Balázs a BME egyetemi tanára zárta, aki gyönyörű képekkel a bennünket körülvevő természetes és épített terek emberre gyakorolt jótékony hatását mutatta be.

A program zárásaként Poór Gyula a művészek, zenészek és tudósok, vagyis az írástudók közös felelősségét hangsúlyozta embertársaink szellemi és lelki egészsége vonatkozásában. Kodály gondolatával zárta a komoly tapsot kiváltó ülést: Amelyik gyermek korán rákap a jóra, azon később már nem fog a rossz. Ennek eléréséhez, a jövőbeli egészséges generációk felnövekedése érdekében, mindennapi testnevelés mellett mindennapi zene- és művészetoktatásra is szükség lenne. A téma tárgyalását a testület újabb aspektusok felvetésével, szélesebb körben szeretné folytatni.

***********************************************************************************************

Dr. Petrányi Győző,  az MTA rendes tagja, a KEB társelnöke

Tisztelt Elnök Úr!

Hálás köszönettel és tisztelettel gratulálok önnek és munkatársainak a 2015. 06.16. tartott szimpózium megrendezéséért! A rendezvény címe  Zene, művészet, szellemi és lelki egészség pontos képet fogalmazott meg arról a hiányról, ami mindennapjainkat  élhetőbbé, jobbá teszi. Ma ez a gondolkodás lassan eltűnik azoknak az agyából, akik országunkat, gyermekeinket, tanárainkat, értelmiségünket érzékenyebbé tehetné, hogy jobbak lehessünk. Mert szükséges, hogy akarjunk jobbak lenni, hiszen ezek a nagyszerű előadók ezt próbálták meg velünk megértetni, hogy milyen szükségünk van a harmóniára!

Munkájukhoz jó egészséget és sok sikert kívánok.

Tisztelettel

Marsovszkyné Csanaki Katalin      Bp. XV. kerület Környezetvédelmi Közalapítványa